1sx

Hiába írsz megjegyzést, nem válaszolok.

Naptár

május 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Idegenben

2009.02.11. 23:00 | 1sx | Szólj hozzá!

Nem vagyok otthon.

Ez a mondat persze hatásvadász és ülyeség. Hiszen mindig ott vagyok otthon, ahol huzamosabb ideig alszom. De most mégis úgy érzem, hogy egyfajta kettős életet élek. Amíg bent vagyok és dolgozok (azaz dolgozni próbálok, mert nem teljesen tiszta a feladat), addig jól vagyok. Érzem, hogy dolgozik az agyam, kihívás van, aminek igyekszek megfelelni. Örülök, hogy ott vagyok.
Amint hazaérek, leáll az agyam. Idegenül mozgok, tengődök, nem tudom összeszedni magam. Hiányzik. Úgy érzem, nem nekem kéne itt lennem. Sokkal jobban tudná értékelni mindazt, ami itt van. Az utcai zenészeket, az épületeket, a parkot, az embereket a szálláson. Úgy érzem, hogy nem érdemlem meg. De csak itt, ott benn, úgy érzem, hogy igenis ott a helyem.
Hiányzik. Azt hiszem, ez a legjobb válasz arra, hogy hogy vagyok. Nem mintha eddig többet találkoztunk volna, de mégis ott volt egy aprócska talán, egy lehet, ami ott volt, hogy talán láthatom.
Másrészt, akkor szinte mindig msn-en voltam, most szinte sosem. Így még virtuálisan sem tudok vele kapcsolatba lépni.

Holnap új nap.

2009.01.03. 00:23 | 1sx | Szólj hozzá!

Mivel ma is tanul(ni próbál)tam, ezért ma is mások segítségét kell írnom, hogy leírjam magam. i ma küldött valami szöveget, de az az érzésem, hogy valami pozitív, szeretek élni, az élet csodás kicsengésű szöveg lesz és ahhoz ma nagyon nincs kedvem. Nem is beszéltünk már legalább három napja. És nem is könnyítettem magamon. Kezdek naggyon feszült lenni. Feszület.

 

Dunajcsik Mátyás

Winterreise

Navigációs kísérletek Kicsiny Balázs nyomán, I.

Velencére most sűrű hó terül,
a sikátorokban nincs járókelő:
           valami készül, s a háztetőkre ül
           az árnyéktalan, téli levegő.
A házban valaki sítalpat köt,
hosszú reverendába bújik a másik:
           egymás arcán keresnék a tükröt,
           de hátuk felé a másik háta ásít.

A hófúvás betör az ablakon,
de tél van a levesben, a kanálban:
           így élnek évek óta – ilyen vakon,
           fölöslegesen, s halálra váltan.
A feldúlt ágyba minden ránc befagyva.
Az utca, mint a matt üveg, ragyog.
           Mostanra minden út járhatatlan.
           Mégis házon kívül lennének boldogok.

Vívómaszkot húznak a sirályok ellen.
Az útirányválasztást elhalasztják:
           teljesen mindegy, csak el. El innen,
           amíg még adnak fényt az utcalámpák.
Annak nyomában, mi útra vált belőlük,
a városból még éppen kijutnak,
           aztán megállnak. Merev lesz a bőrük.
           A távolban sötét lesz egy ablak,

s csak a szél látja, zúgja körbe őket,
mint egy fehér zajt éneklő szirén:
           egymásnak háttal épp előredőlnek
           a Bacino di San Marco jegén.

Új?

2009.01.02. 00:53 | 1sx | 1 komment

Megpróbálok új életet kezdeni. Pontosabban: újra életet kezdeni. Nem tanultam ma egész nap. Csak este lendültem neki, de nem voltam meggyőző. Holnap több időm lesz rá. Menni fog. Két videó tükrözi leghívebben a mai kedvemet:

 

Hozzá szöveg: Innen

 

Nem válaszoltam azonnal i rövid üzenetére. Megpróbálok kicsit függetlenedni. És nem azonnal ugrani, amikor ő is úgy akarja. Elszakadás.

Újra

2008.12.31. 18:15 | 1sx | Szólj hozzá!

Úgy döntöttem, újra bloggolok egy kicsit. Nem tudom, miről lesz szó, valószínűleg arról, ami leginkább érdekel napi szinten. Tekintve, hogy introvertált típus vagyok, lehet, hogy néhány bejegyzés után megint felhagyok vele. Kezdésként Varga Dani címtelen verse:

"Utam során kalandjaim magam vagyok
tulajdonságaim összessége,
tovább kell mennem. Messze a cél.
A cél: a kaland, én vagyok."